Már úgy nézett ki, hogy ez soha nem jön össze. Hogy nem lesz a baloldalon semmiféle szélsőség, ami megtámasztaná, és középen tartaná a nyugatos baloldalt. Ha ugyanis nincs ezen a lejtős, síkos terepen semmilyen akadály, akkor, akit balra löknek, az egyből a szélen találja magát Rákosival, Sztálinnal és a letépett körmökkel egy gyékényen. Így sikerült Orbánnak magát annak ellenére középre pozícionálnia, hogy még a Szíriuszról láthatóan is szélsőjobbos, populista rezsimet melenget az ország keblén. Csakhogy tőle jobbra valóban van egy virtigli fasiszta banda, méghozzá a saját kreálmánya, hiszen Vona Orbán polgári körös kiküldetési rendelvényére szervezte szarkupacba a szkinhedeket meg a B-közepet. Ha ők nem tornyosulnának a hülyeség egyenesének végén, akkor bizony csak Orbán meg a Fidesz árválkodna ott Széles, Grespik, meg az érpataki hülye társaságában. Mivel eddig nem volt ilyen gátja a baloldalnak, ezért akire Orbán rámutatott, hogy balos, arról mindenki tudhatta, maffiabalos, szemkilövető, országrarontó, buzi-, zsidó- és cigánybarát.
Eddig a túlképzett anarchisták, punkok, kommunisták az MSZP-t, a DK-t, és Együtt-PM-et próbálták, hol holdudvarként, hol belső lelkiismeretként ráncigálni a baloldal szélére. Merthogy ezek a pártok minden ízükben inkább nyugatos középpártok, polgári értékrenddel, gyerekszobával, liberális alapvetésekkel. Élharcosai a kapitalizmusnak. A szélsőbalos erős emberek meg állandóan „baloldali válaszokat” követeltek a gátlástalanul populista Fideszes bornírtságokra. Ismerős a helyzet.
Elpusztulhat-e kétszer is az SZDSZ?
Sommásan, a Rendszerváltáskor, ami jó, az az SZDSZ miatt, ami rossz, az az SZDSZ ellenében történt. Sokan állítják, hogy a Szabaddemokraták elhülyülését nem a kezdetektől meglévő liberális-szetás (kapitalista-balos) ellentét okozta, azonban ez nem így van. Okos és baráti viszonyt ápoló kiválóságok alkották az SZDSZ alapító gárdáját. Amikor világossá vált, hogy a politikában a „nép jólétére” törekvés két útja között állandóan választani kell, hogy t.i. az állam vagy hagyja boldogulni az embereket, vagy inkább boldogítani akarja őket, akkor az így kialakult viták miatt és elöl, az SZDSZ alapítói elkezdtek elszivárogni a pártból. Helyüket a „nézzünk inkább magunkba” önmarcangoló jellegű fodoristák, illetve a carpediem-dolcevita típusú kókisták töltötték fel. Ugyanezen két archetípus aktivizálódása érhető tetten az elmúl évek MSZP-s változásaiban is, amikor a megfáradt alapítók inkább bedobták a gyeplőt. Az LMP is lejátszotta a meccset, ott pártszakadáshoz vezetett. Az Együtt, meg meg sem érte igazából ezt a konfliktust, mert a béranya idejekorán elvetélt.
Szóval úgy tűnik egyedül Gyurcsánynak sikerült, pedig biztos, hogy nem akarta, nem így akarta, csak egyszerűen következett abból a politikából, amit jó ideje következetesen folytat. Az ultrabalos barátai, támogatói nem belső ellenzékbe vonulva, szét publicisztálva esnek neki, hanem nyíltan kiválnak a DK-ból és elfoglalják hídfőállásaikat a balszélen, ezzel mintegy középre tolva a DK-t. Hatalmas esély ez Gyurcsánynak, Kunhalminak, hogy a modern európai Magyarországot képviselő pártjaikat ne lehessen odalökni a balszélre.
Az LMP utolsó esélye
A szélsőbal meg remélhetően megerősödik. Nagy szükség lenne rá, már csak az egyensúly végett is, hogy az anarchista lurkók megkergessenek néhány bőrfejű nácit, mint ahogy az a sikeres demokráciákban szokás. Az, hogy a szélsőbal megerősödésében Schiffernek milyen szerepe lesz még nem tudni. Az LMP elnöke két kérdést hagy állandóan nyitva: Nem lehet eldönteni, hogy csak nem olyan aljas, mint amilyen buta, vagy éppen nem olyan buta, mint amilyen aljas. Az a hülye gondolat, hogy ő majd a baloldal Orbánja lesz (nyilván rendesebben, tisztességesebben, mint ahogy tényleg rendesebb, tisztességesebb is) onnan jött, hogy Orbán 94-ben azt vette észre, hogy a jobboldal romokban hever és szabad a pálya. Schiffer azt hitte, hogy analógiával áll szemben. Vadul álbaloldalazni kezdett, sejtetvén, hogy ő az igazi baloldal, neki jár a váltópárti státusz. Csakhogy a baloldalon nem vákuum van, hanem törmelék túltengés. Oda egy Shulzot sem lehetne már letenni. Viszont egy öko-anarchista pártnak a szélsőbalon komoly szerepe lehetne.
A cigánybűnözésről
Hogy a bili a „cigánybűnözésen” borult ki, mert az egyik rendőri vezető, aki most éppen jelölt egy városban, amely rendőrért kiált korábban azt találta mondani, hogy bizonyos bűncselekmények esetén az elkövetők jellemzően romák, bizonyára casus belli. Azonban nem árt néha kihúzni a méltatlankodóknak a fejüket onnan ahol tartani szokták:
- A rasszjegyek használata profilírozásra komoly aggályokat vet fel világszerte. A rendőrség általában azzal védekezik, hogy a bűnelkövetők nyilvántartásba vételénél beazonosításra alkalmas adatokat kell használni. Az, hogy valaki szőke, barna, kékszemű, nő, vagy férfi ugyanolyan jegy, mint az, hogy kínai, arab, cigány, fehér, fekete. Ezt az álláspontot az állam tiszteletben tartja, mert nagyobb érdek fűződik a bűn üldözéséhez, mint a bűnelkövető azonosításra alkalmas jegyeinek tiszteletben tartásához. Képzeljük el, ha már a rasszjegyeit, a nemét, a magasságát, a szemszínét sem szabad majd lejegyezni egy bűnözőnek, akkor egy körözés úgy nézne ki, hogy: keresünk egy humanoidot, pénzt kap a nyomravezető! A „vállalhatatlan” ember rendőrként nyilatkozott, Eörsi Mátyás, meg statisztikai adatokról beszélt, hogy ilyen adatok léteznek, kutathatók és szociológia következtetések levonására alkalmasak. Nem Cesare Lombroso tanait hangoztatták, mint ahogy azt az aggodalmaskodók hallani szerették volna.
- Az eufemizmusok semmit nem oldanak meg, főleg társadalmi problémákat nem. Nem attól nem lesz valaki rasszista, hogy álságos kifejezéseket használ, vagy komilfó módon kommunikál, hanem azért, mert belső indíttatásból undorodik az ilyesmitől. Mi még négereket láttunk a tévében, aztán feketéket a moziban, majd színes bőrűekről hallottunk a hírekben, aztán afrikai-amerikaiak lettek mára, de a rasszista bűnözők még mindig büdös niggerekre vadásznak a mélydélen. Minden a szavakkal kezdődik, de ha a szavak jelentését eltérítjük és elkezdünk teátrálisan mást mondani helyettük, vagy mást érteni alattuk, akkor csak a megértést nehezítjük. Nem attól lesz demokrata a náci, hogy romát mond cigány, füstös, cigó, kisebbségi, etnikum, dzsipszi, dzsipó, brazil, svéd, norvég, bantu, római, keoma, indián, dakota, irokéz, feketelábú, sárgalábú, komancs, piréz, cipi, roméró, dakesz, kokeró, korvald, testvér, mokka, bokszos, csoki, kétszersült, bagarol, rézbőrű, mozdonyszőke, füstifecske, negro, feketeretek, széntabletta, genetikailag szoláriumozott, nem idén barnult, piritott magyar, romacseszkij, kolompár, indiai turista, meszkaléró, családi vállalkozásban garázdálkodó, becsületes aljanép helyett. Attól lesz demokrata, ha nem is akar így beszélni más emberekről, mert a közösség nem jókat röhög ezen, hanem csendben elsomfordál, mint egy lapos fing hatására.
Szóval tessék nekem megmondani, hogy hogy a fenébe kell arra a társadalmunkat mélyen érintő statisztikai adatra hivatkozni illedelmesen egy magamfajta nem rasszista bumburnyáknak, hogy bizonyos bűncselekmény típusoknál az elkövetők rasszjegyei azok cigány származására engednek következtetni. Minden választ elfogadok, csak azt nem, hogy sehogy!
Na, dőljünk hátra!
