"Az a baj a világgal, hogy a buták mindenben holtbiztosak,
az okosak meg tele vannak kételyekkel. " – Bertand Russell
Mesterházynak mennie kell.
Mesterházy Attila nem túl okos ember. Tisztán látszik, hogy a magyarországi törésvonalak nem politikai és csak részben társadalmi természetűek. Sokkal inkább kulturális jellegük van, illetve intellektuális potenciálkülönbségek írják le őket. Ez a helyzet az ellenzéken belül is, ahol a különbségek szembeötlőbbek, de a kormányoldalon is sokan dolgoznak az efféle létező választóvonalak elmaszatolásán.
Mesterházy Attila nem túl okos ember, és mint manapság a nem túl okos emberek, ezt a tényt kinyilatkoztatásokkal, gőggel és sértődöttséggel palástolja.
Október 23-án Mesterházy Attilának, az MSZP ifjú elnökének a történelem egy hatalmas esélyt adott. Mondhatta volna – beszédét összetépve – az ellenzéki összefogást követelő tömeg előtt, a korábbi szónokokhoz fordulva, hogy „Barátaim, megértettem ennek a naggyűlésnek az üzenetét. Gyertek fel a színpadra, fogjuk meg egymás kezét és aztán vonuljunk el a forradalom évfordulóján és tárgyaljuk meg, hogy hogyan tovább…” Ha ennyit mond, most ő lenne az egységes ellenzék miniszterelnök jelöltje. Mert ha ezt képes lett volna megtenni, akkor már könnyedén tudta volna folytatni gondolatát a tárgyalásokon is. De nem mondta, nem tette, hanem helyette bevágta a durcát, Szanyi kapitány bevágta az ajtót, a Török Zsolt nevű Zsigó meg kivágta a hisztit. Mesterházynak mennie kell! Körülbelül ennyi az október 23-i közös ünneplés rezüméje.
Meg annyi, hogy Bajnai kapott még egy esélyt, visszamehet a kályhához. Ha nem akarja, hogy a Bajnai-Mesterházy paktum őt is a mélybe rántsa, akkor vissza kell térnie az origóhoz, hogy tudniillik Együtt 2014, ő pedig vállalja a miniszterelnök-jelöltség felelősségét. Ha nem kell, akkor pedig megköszöni a támogatást és visszamegy kapuskodni.
Az ő közszereplésének ez volt az egyetlen célja és értelme, hogy elvállalja a miniszterelnökséget az egységes ellenzék élén. Méghozzá meghatározott időre. Az, hogy pártalapításba, alkukba, győzködésbe kezdett, az többet ártott az ügynek és magának is, mintha személyesen tekerte volna ki az összes magyar liba nyakát. Akik ebbe beletolták, azokat ünnepélyesen fel kellene pofozni a Hősök terén azokkal együtt, akik szerint Gyurcsány azért hekkelte meg a tüntetést, hogy ő maga legyen a miniszterelnök jelölt.
Szóval Bajnai jól tenné, ha azonnal felmondaná a megállapodást, amit Mesterházyval kötött. Ki kell jelentenie, hogy új helyzet van, amire nem ad választ a két párt megállapodása. Erre két indokot is hozhat.
Az egyik, hogy Orbán Viktor meglehetősen szokatlan módon, katonák sorfala előtt kijelentette az ellenzékről, hogy gyilkosok sokasága. („Most is közénk lövetnének”) Azaz, dehumanizálta, törvényen kívülre helyezte az ellenzéket, a gyilkosokat, akikkel szemben mindent szabad. A Békemenet polgárháborúra készül. Ez új helyzet, új választ kíván, és nem a baloldal hatalomtechnikai logikája mentén.
A másik, hogy látványosan megváltoztak az erőviszonyok. Az MSZP elnökéről nagy nyilvánosság előtt kiderült, hogy szellemi képességei nem elegendőek ehhez a választáshoz. Még Magyarországon sem váltja ki az önzetlenséget a rátartiság, a nagyvonalúságot a pitiánerség. A DK, a PM, a SZEMA szónokai is leiskolázták a szocialisták elnökét. Mesterházy pártműködtető képessége kimerül egy hálózatgazdai funkcióban. Gyurcsány elvitte a párt értelmiségét, Mesterházy elűzte a bölcseket, kinevezte a debileket, a múlt héten lejáratta a HVG-t azzal, hogy olyan megrendezett videót szivárogtatott, amivel megvezette az egyik legfontosabb független szerkesztőséget. Károkozása naponta tetten érhető. Nem motorja, hanem gátja az ellenzéki együttműködésnek.
Igen, az Együtt-PM lehet, hogy vesztese lenne egy újrainduló tárgyalásnak, de biztos, hogy nem vesztesként tekintenének magukra, ha ezzel nőne az esély arra, hogy Orbánt leváltsák. Az MSZP pedig, ha akar, akkor csatlakozhat azonos feltételekkel az új tömörüléshez. Csatlakozni fog. Mesterházyval vagy nélküle. Mindegy is. A jelenlegi helyzet biztos bukást hoz az ellenzéknek. Nincs sok idő, és szinte semmi ok arra, hogy alkudozzanak. Bajnai legyen a miniszterelnök jelölt, aztán talán a miniszterelnök, mondjuk két évre.
Ezenkívül persze még bármi lehet, de semmi nem folytatódhat október 23-a után úgy, mint ahogy előtte volt.
Na, dőljünk hátra.
