Ha ragály csak ezt a szót hagyja itt nekünk, már jól jártunk. Eszterházy Péter elégedetten csettint odafent a lábát lóbálván, Parti Nagy meg könyörög a receptért, hogy nyájimmunitás. Ebben a posztban egy kicsit arról is szó lesz, hogy milyen pompás analógiát mutatnak a természet és a társadalom törvényei, a hálózatos információáramlás és az átveréses minták követése terén. Hogy hogyan alakulhat ki a társadalmi nyájimmunitás a káros és virulens gondolatokkal szemben.
Most, hogy mindenki hízókúrázó virológus lett, talán egy kicsit többen és jobban értik a vírusok terjedési mikéntjét. A vírus olyan organizmus, amely csupán egy darabka információt hordoz különböző gusztusos csomagolásokban, és egyetlen feladata, hogy rávegye az egészséges sejteket arra, hogy szaporítsák őt. Ebbe általában – igaz nem mindig – az átvert sejt belepusztul. A tudósok még nem jutottak dűlőre afelől, hogy mindennek mi is az értelme, de komoly sejtéseik vannak arról, hogy az evolúció pollenanyagáról van szó. Ugyanis a vírusok mutációjuk, vándorlásaik során génszekvenciákat visznek ide-oda, így porozva be a meglévő genetikai struktúrákat. Ritka a fajok közti vírus transzfer, mint ahogy a gazdatest halálát okozó vírusok is kevesen vannak, mert az óhatatlanul a vírus és funkciója végét is jelenti. Ha nem tud szaporodni, akkor kihal.
Nyájimmunitás
Az immunrendszer persze nem nézi tétlenül a vírusok garázdálkodását és ellenanyagot termel. Ha az egyedek összességének, a nyájnak, elég nagy százaléka, cirka 60-75%-a immunissá válik, például sikeresen átesett a betegségen, akkor jó eséllyel a vírus olyanokat próbál megfertőzni, akik rendelkeznek ellenanyaggal, tehát elpusztítják őt. Így aztán elhal. Az immunitást vagy egy lezajlott fertőzéssel lehet megszerezni, vagy egy kikényszerített ellenanyag termeléssel, az oltással. Na, ennyit a biológiáról.
Társadalmi vírus fegyverek
A biológiai fegyvereket, amelyek általában vérszomjas vírusok voltak, aljasságuk, veszélyességük és sokszor a bevetőt elpusztító hatásuk miatt, közmegegyezéssel az emberiség száműzte a gyilkolás eszköztárából. A fertőző és pusztító gondolatokkal sokkal megengedőbbek vagyunk. A virális gondolatokat ontó fegyverrendszerek folyamatosan tűz alatt tartanak.
A köznapi életben rendszeresen halljuk a vírusmarketing és mém szavakat. A mém nem más, mint egy gondolat-genom, ha tetszik társadalmi vírus, amely valamilyen trükkel beleeszi magát a gazdatest fejébe, ott átkódolja az elmét oly módon, hogy szaporítsa és terjessze őt. A vírusmarketing ezt a mechanizmust használja ki. A fogyasztót használja fel arra, hogy pl. a rákellenes gyógygomba hatásait istenítve kürtölje szét, vagy a repülőről permetezett agyrohasztó kórság elleni küzdelemre sarkaljon. De van, amikor sokkal ártalmatlanabbul, például szakadt farmer viselésére hajlamosít, divatot diktál, zenét népszerűsít, festmény vásárlásra buzdít stb.
A társadalmi mémvírus terjesztéséhez ugyanaz kell, mint a rendes víruséhoz. Vírusgazda – csatorna – védtelen alany együttállás. Ha ezek bővében vagyunk, akkor berúghatjuk a szellemi pandémiát. Olyan járványt indíthat útjára a pszicholaboráns, amilyet csak akar. Ha elég virulens mémet sikerül összeütnie, akkor ma nincs, aki megállítsa. Addig terjed a hülyeség, amíg ki nem alakul a nyájimmunitás.
A populista megváltók, mint vírusgazdák
A populista politika pontosan ezt a mechanizmust használja. Az Internet olyan korlátlan terepet biztosított a populista gondolatvírusok terjedésének, amelyről a fizikai világbeli társaik sose álmodhattak. Ehhez társult a populáció szellemi immunhiányos sokasága, akik semmilyen ellenanyaggal nem rendelkeznek a mézbe, dühbe, félelembe ect. csomagolt kártékony gondolatok kivédéséhez.
A gondolat-oltást, amely az oktatás egyik fő feladata lenne, és immunizálná az egyént az ordas eszmék ellen, már a sokadik generáció nem kapja meg. Esetenként az iskolák, mint ahogy a mai járványnál a kórházak, a fertőzés legfőbb forrásai, méghozzá azért, mert a vírusok tervezői nagyon jól tudják, hogy ott lehet a legkönnyebben lecsapni a védtelen elmékre. A felvilágosodás, a tudomány, a józan ész, mára ismét kellemetlenkedő szitokszavak lettek. Napjaink populista vírusgazdái, hol az apokalipszis lovasaként, hol a törzs védelmezőjeként, hol a nép igazmondó fiaként, esetleg ezek harcias keverékeként lépnek színre és okoznak közösségi diszkomfort érzetet. És persze azonnal kínálják magukat gyógyírként is. Így veszik át az irányítást a gazdatest felett.
Például a fasizmus, mint társadalmi ősvírus különböző mutációiban évezredek óta tizedeli az emberiséget. Egy-egy nagyobb járvány után egy-két generációra elegendő ellenanyag ugyan képződik, de aztán oltás híján újra alattomosan fertőzni kezd.
Fentiekből az következik, hogy az aljas, gyilkos, ostoba stb. gondolatokkal szemben akkor lesz ellenálló a nyáj, ha legalább kétharmaduk átesett rajtuk, vagy be van oltva ellenük.
A védekezés
A veszélyes társadalmi vírusok elleni védekezéshez érdemes a biológiai védekezés analógiáit felhasználni. Most mindenki láthatja, hogy ez lényegében mennyire egyszerű:
- Izoláljuk a vírust. Ha azonosítottuk, akkor teszteljünk a lehető legtöbb embert, hogy kiderítsük, fertőzött-e? (Figyeljük miket beszél. Ha összevissza hablatyol arról, hogy ő mindenkit meg fog menteni ettől-attól, akkor tudjuk, hogy egy megátalkodott vírusköpő menyéttel van dolgunk.)
- Helyezzük karanténba a vírus terjesztőit, hogy ne fertőzhessenek tovább. (Bátran töröljük ki őket.)
- Fertőtlenítsük a közösség által használt terepeket. (Az Internet és a társadalom mentálhigiénés fertőtlenítése a nagyvállalatokon kívül minden rendes embernek is feladata.)
- Szigorú hatósági eljárás a szándékosan másokat fertőzőkkel szemben. ( Az állammonopolista fake news gyártás minősített alkotmánysértő eset. A közjó érdekének álcázott lopás és annak elnézése nyugodtan büntethető, ha valaki az érte jövő ápolókat összevereti, az bizony nem hős-, hanem bűntett stb.)
- Oltóanyag készítése és az egész társadalom rendszeres oltása, hogy kialakuljon a nyájimmunitás. (Hiteles, tényeken alapuló tananyag. A társadalmi vírus mibenlétének folyamatos bemutatása, leleplezése. Értelmes, hozzáértő, felelős emberek felkérése a közügyek intézésére.)
Ezek milyen banálisan hangzanak, ugye? Pedig a biológiai vírussal szembeni veszélyhelyzet során teljesen természetesen alkalmazzuk és követeljük meg másoktól ezt a viselkedést. Az is látszik, hogy a biológiai vírusok terjedésének egyik legfőbb segítsége a társadalmi vírusok által legyengített közösség. A hülyék hülyén védekeznek.
Na, dőljünk hátra.
