Nincs abban semmi különös, hogy mindenkinek jól láthatóan, legalább nyolcszor nyolc centiméteres jelvénnyel, ruhára vart, vagy tűzött módon viselnie kell, hogy milyen közösséghez tartozik. Ahogy a miniszterelnök mondta, már a régi görögöknek is fel kellett tüntetniük, hogy melyik párt hívei. Mindezt a konszolidáció jegyében vezette be az Új Magyar Köztársaság parlamentje a Party-forradalom után, melynek során a budapestiek kidobták a várbéli rezidenciája ablakából †Orbán Viktor miniszterelnököt, †Áder János államelnököt és az állampárt több képviselőjét, köztük †Rogán, †Kósa, Lázár minisztereket és †Kovács Ármin villanyszerelőt, akinek családjától később a kormány elnézést kért. Lázár viszont túlélte és elszaladt.
A Party-forradalom előzménye az volt, hogy a Fidesz, az átlátható viszonyokra hivatkozva, először azt vezette be, hogy az összes egyesületnek, alapítványnak, aki külföldről kap támogatást, ezt a tényt minden kiadványán, kapucsengőjén fel kell tüntetni. Később már azoknak a magán személyeknek is, akik ezen szervezetek tagjai, támogatói, vagy támogatottjai voltak, a névjegyükön, névtáblájukon kék fejkendős, EU csillagos halálfejjel jelezni kellett. Ők a mobil számaik elé „666”-os előhívó számot kaptak. A mobil szolgáltatókat kötelezték arra, hogy a „666” előhívójú előfizetők tiltását egyetlen gombnyomással elérhetővé tegyék szolgáltatásaikban. Az ilyen számmal rendelkezőknek 80 forint extra kapcsolási díjat kellett fizetni hívásonként. A rendelkezést később a családtagokra is kiterjesztették, mondván, hogy sok külföldi ügynök a férje/felesége/gyereke mobilját használja törvénysértéseihez.
A Party-forradalom közvetlen kiváltó oka mégsem ez, hanem az a rendelkezés volt, melynek során bevezették BKV ötforintos perondíját. A villamos, busz, troli megállókban és metró bejáratoknál elhelyezett perondíj automatákból nem csak a díj befizetését igazoló slejfnit lehetett megkapni, hanem az ugyanebben a gépben üzemelő, és Andy Vajna tulajdonát képző játékautomatából vissza is lehetett nyerni a perondíjat plusz öt forint befizetése mellett. Na, ez a rendszer romlott el, és hiába jelezte a gép minden 100-dik játszónak, hogy nyert, a nyereményt nem adta ki, sőt az ellenőrök keményen büntették a slejfni nélküli bliccelőket. Erre kitört a forradalom. A többi már történelem.
Most, hogy a véres események már lassan feledésbe merültek, az egyik dezertált Fideszes aktivista közmunka reményében átadta a hajdani híres-hírhedt Kubatov listát a Megtorlószéknek. A lista névadója Guatemalába menekült a nemzeti árnyék-kormány néhány oligarchájával egyetemben. Az új Párt, a Jog&Igazság&Stb nemzeti nagytanácsa arra a következtetésre jutott, hogy a Megtorlószék vizsgálja meg, hogyan lehet igazságot szolgáltatni a megnyomorított életekért. A Kubatov lista egy rém egyszerű Excel táblából állt. Minden mező tartalma egy név, egy cím és egy szám volt. A szám azt mutatta, hogy az illető hány alkalommal adott pozitív választ egy Fideszes megkeresésre, Nemzeti Konzultációra etc. Minél magasabb szám virított valaki neve mellett, annál elkötelezettebb híve volt Orbán rendszerének. A Megtorlószék Habony Árpád javaslatára azt terjesztette a Parlament elé, hogy a listán szereplők egy legalább nyolc centiméter átmérőjű narancsszínű jelvényt viseljenek, benne fekete Arial-bold betűtípussal a nevük mellett található számmal. A javaslat szerint így mindenki előtt világos lehet, hogy az ancient régime milyen szintű szekértolójával kell egy légtérben tartózkodnia. A törvény lehetőséget biztosított arra, hogy a jelenlegi rendszernek tett szolgálatok függvényében a körbe írt számot csökkentsék, vagy akár a kitűző viselése alól is mentességet adhatott az Igazolószék. Sokan éltek a lehetőséggel.
Később a törvény több módosító javaslattal egészült ki. Az átláthatóság jegyében a baloldali pártok szimpatizánsai vörös csillagot, a jobboldaliak ferde keresztet voltak kötelesek viselni, a liberálisok viszont választhattak a kék-nihil és a rózsaszín-köd fantázianevű grafikák közül. A trafikmutyiban dohány-jogot szerzettek fehér körben füstölgő cigarettát, míg a devizahitelesek CHF feliratot ábrázoló jelvényeket kaptak. A zsidók kitűzők miatti érzékenységére figyelemmel, a kormány felajánlotta a honi zsidóságnak, hogy maga választhasson jelet a kitűzőre. A főrabbi hamar tolmácsolta a közösség óhaját, hogy ha lehet, már a hagyományok miatt is, ők maradnának a sárga csillagnál. Később, a megszaporodott antiszemita támadások miatt, az addigra bezárt bulinegyed üres ingatlanjaiban helyezték el a sárga csillagot viselőket, úgymond a saját védelmükben.
Az ország jótevőit pedig onnan lehetett felismerni, és ezt törvény is kimondta, hogy nem viseltek semmiféle jelvényt. Pontosabban némelyikük a kabáthajtókáján belül viselt egyet, és azt időnként, intézkedés előtt megmutatta.
Na, dőljünk hátra.
