Minden zsarnok, aki az öröklétnek emel rendszert, szembesül egyszer azzal, hogy a gránitszilárdság az állékonyságnak egy meglehetősen relatív mérőszáma. Minden forradalmár, aki rendszerek döntögetésével a szebb jövő reményében hadakozik, szembesül egyszer azzal, hogy felfalt gyermekként végzi. Ebből pedig nem más következik, mint egy evolúciós status quo, amelyben a népi szólásokkal ellentétben nem a nagy halak és erősebb kutyák a nyerők, hanem az alkalmazkodni képes teremtmények. Most úgy látszik, belőlük van a legnagyobb hiány a magyar politikában.

   2013-ra Magyarország társadalmi berendezkedése instabillá vált. Labilis kormány, bizonytalan szavazók, tévelygő ellenzék jellemzi. Sztochasztikus viszonyok írják le a gazdaság, a közösségek, de lassan a családok szerkezetét is. Véletlenszerű mozgást végző politikusok jelölnek ki pillanatonként találomra új irányokat. Hívjuk ezt az anyagot politikus gáznak.

   Ebből azért következik egy-két dolog. Például az, hogy nem érdemes konkrétan vizsgálni a rendszer egyes elemeit, hanem érdemes statisztikailag értékelni a sokaság viselkedését. Ezzel egyfelől megkíméljük magunkat olyan bosszúságoktól, hogy Szijjártó, Mesterházy, Juhász Péter, Schiffer, Rogán, Kósa és Lázár stb. nevű elemek pályájának értékelésével kelljen bíbelődni. Ha viszont ezt a politikai gázt, mint rendszert vesszük alapul, akkor láthatjuk, hogy csupán a természet törvényei szerint próbálja meg kitölteni minél jobban a rendelkezésére álló teret. Nyomásra melegszik, sűrűsödik, ha rés keletkezik a tartályon, elszökik. Ennyit a rébuszokról.

   Mivel semmi nem biztos, semmi nem számítható, semmi nem áll szilárd lábakon, így bármi megtörténhet. A közvélemény kutatók egymás között már régóta elmondják, hogy manapság kutathatatlan a közvélemény. Az emberek nem válaszolnak őszintén, aránytalan mértékben hazudnak. Esetleg nincs közvélemény adott ügyekben, amit mérni lehetne. Megbízhatatlan adatok szolgálnak stratégiai döntések alapjául.

   A sok labilis szereplő miatt nem kizárt a fordulatokban gazdag végkifejlet sem. Az ellenzék és a Fidesz rendszere is annyira instabil, hogy bármikor felmerülhetnek új szereplők. Ráadásul Orbán háborúja a világgal és az ellenzékkel sehogyan sem akar egyfrontossá válni. kb. 800 ezer ember hiszi csak el, hogy az EU, az ENSZ, az IMF egyenlő lenne Gyurcsány Ferenccel.

Az aktuális kis politikus határozó:

Bajnai, a tévelygő

   Bajnai Gordon nyíltan kimondta, hogy döntött: nem a helyes és helytelen között kíván választani a jövőben, hanem a hasznos és a haszontalan között. Addig sutyorogták a fülébe, hogy taktikázni kell, míg végül elhitte. Látszik, hogy egy csapnivaló politikus. Beteges vonzódása a helyes irányhoz állandóan hitelteleníti haszonleső megnyilvánulásait. Bűvészkedése azt az érzést kelti, mintha trükközne. Szabályozott nyomású tartályként ajánlkozott, de mostanra csupán egy követhetetlen szereplője lett a politikai gáznak. Mentátja a közvélemény kutatásokra alapozta stratégiáját, de látszik, hogy most a váteszek ideje jön. Darwin úgy döntött, hogy kockázik.

(Élőhelye: agyalapi reményközpont, alkalmazkodóképessége 5-ből 4-es)

Mesterházy, a szarka farka

   Amikor megszervezték a szocialisták nagy antréját az Arénában, akkor a gondosan válogatott elő-fellépők ellenére is feltűnt, hogy Mesterházy Attila kilóg a sorból. Nagyot akart a szarka, de a román miniszterelnök még visszafogottságában is leszónokolta, nem beszélve a sajátjairól. Mesterházynak egyetlen érve van a miniszterelnöki ambíciói mellett, hogy ő a legnagyobb ellenzéki párt vezére. Miben is a legnagyobb ellenzéki párt az MSZP? Támogatást tekintve minden bizonnyal az, csakhogy ez a támogatás a választók számához képest elenyésző, labilis. Ráadásul a közvélemény mérhetetlensége miatt valójában ismeretlen szerkezetű. Szervezettségéről pedig csak annyit, ha valaki megnézi a legnagyobb vidéki városban, hogy az MSZP alapszervezet városi elnökválasztásán mennyien vesznek részt, akkor láthatja, hogy egy több százezres város szocialista elnökét jó, ha száz tag választja meg. Az MSZP nem tömegpárt. Ebből pedig az következik, hogy a pártdemokrácia csak színjáték, mert egyszerűen nem létezik az a sokaság, ami a demokratikus működéshez nélkülözhetetlen. Az MSZP-t kamarilla-mechanizmusok irányítják csakúgy, mint a többi pártot.

   Ráadásul Mesterházy belemanőverezte magát egy anti-Orbán szerepbe, azaz azonos eszközökkel akar harcolni, mint a Fidesz vezér. Ez nem csak, hogy visszatetsző, de buta taktika is. Orbánt háromszor verték meg. Egyszer Horn Gyula, a láncdohányos népfi, egyszer Medgyessy, a térdszalagrendes dadogó szakértő, egyszer meg a Gyurcsány, a szemtelen. Egy közös volt bennük, hogy fényévekkel távolabb álltak Orbán focistának öltözött fajankóságától, mint Mesterházy.

(Élőhelye: pártirodák, alkalmazkodóképessége 5-ből 3-as)

Orbán öcsi

   Orbán kifejezetten politikai tetem. Már csak a haja nő. Hangoskodó vezér, Gyurcsánnyal szólva: majom. Peckes gátjárása, tsz elnöki hangütése és suttyó vagánysága egy célt szolgál, hogy leplezze a parvenüt, a felkapaszkodott, magát állandóan zavarban érző provinciális zugjogászt. Mivel a magyar társadalom betegesen vonzódik a keménykedő tahókhoz, ezért a jópofa tanyasi macsó magasra jutott. Saját bandája van, betyárjai, fogdmegjei. Mivel csak robbanóelegyben képes élni, ezért elég lesz egy szikra az otthonául választott politikai gáznak.

   Alkalmazkodóképessége lesz veszte, mert csak a saját elképzeléseihez alkalmazkodik, de ahhoz is kaméleon módra. Minden szobában mások az elképzelései. Célja mindig az a kör, amit a véletlenszerűen kilőtt és célba ért nyila köré rajzol. Akik csak a becsapódásra kapják fel a fejüket, mindig azt csodálhatják, hogy már megint „telitalálat”. Amióta  feltalálták a lassított felvételt, meg az ismétlést, azóta megtiltotta híveinek, hogy ilyesmit nézzenek. Etológusok sokáig vizsgálták, hogy a ravaszsága okosságot is takar-e. Kiderült, hogy csak kényszeres hazudozó, agresszív ösztönlény, labdára gerjedő együgyű ragadozó.

(Élőhelye: stadionok környéke, sötét irodák; alkalmazkodóképessége 5-ből 4-es)

Gyurcsány, az öszöd

   Gyurcsány cikázik a mátrixban. Halála után jobb húsban van, mint valaha. ¡No passaran! Látja a jövőt, így mindig egy mondattal hamarabb mondja el a szövegét. Ettől túlmozgásos ripacsnak tűnik, pedig nem az. Látszik, hogy már csak Darvas Ivántól az Egy őrült naplóját és Latinovits Ady verseit hallgatja. Megnyerte az amatőr színjátszó seregszemlét, ahol saját monodrámáival lép fel – sikerrel. Nem fogja a golyó, amit a Gojko Mitić filmek mértéktelen fogyasztása magyarázhat.

   Gyurcsány cáfolata az Orbán elsőgenerációs értelmiségi elfajzását törvényszerűsítő elméleteknek. Ez nem azt jelenti, hogy képes volt feldolgozni az ezüstkanál hiányát születésekor a szájában, hanem azt, hogy ez a frusztráció konstruktív energiákat is felszabadíthat, nem csak dühöt és gyűlöletet. Domesztikálásában felesége nagy szerepet játszott.

   Láncait letépve egyre könnyebb léptekkel vágtat, harcban verhetetlen, csak olyan árthat neki akit nem anya szült, Achilles sarkát nem magánál tartja, hanem híveinél. Nem része a politikai gáznak. Mozgása egyenes vonalú, egyenletes. Egyszer azt mondta, hogy nem hajlandó görbe utakon járni, mire mindenki rákiáltott, hogy lámcsak, bevallotta, hogy görbe utakon jár. Főleg a görbe utakon járók kiabálnak azóta is. Mivel az alkalmazkodóképessége, tanulási mechanizmusai a legfejlettebbek, ezért távol akarják tartani a közös asztaloktól. Tudják, hogy szimpla evolúciós alapon dominánssá válik bármilyen közegben.

(Élőhelye: pulpitusok; alkalmazkodóképessége 5-ből 4.5-ös)

 Na, dőljünk hátra.